Pünkösdi hagyományok, népszokások

“Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.”
  /Reviczky Gyula/

 

pünkösd_myropolium_natur

 Tündöklő nyár, és a megújulás jegyében, az egyház szerint egy örömteli ünnep érkezik, a pünkösd. Felemelkedett hangulat jellemző ilyenkor, egy pillanatra megállhatunk, magunkba szívhatjuk a kiteljesedett természet erejét is akár.

A húsvét utáni negyvenedik nap, Jézus mennybemenetelének ünnepe, a rá következő 50. napon pedig Pünkösd, amikor is a keresztény egyház úgy tartja, hogy hatalmas szélvihar kerekedett és lángcsóvák formájában a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ezt követően különféle nyelven kezdtek beszélni, így minden nép megérthette a saját nyelvén a prédikációt. Volt, aki ennek hatására meg is keresztelkedett és kisebb keresztény csoportok jöttek létre. Tulajdonképpen ekkor alakult ki az egyház, így ez az ünnep az egyház születésének az ünnepe is egyben.

A pünkösdi hagyományok néhány településen még mindig élnek és ilyenkor a kicsi gyermektől a felnőttig mindenki részese az ünnepi játékoknak.

Pünkösdkirály
Ismert szokás volt, hogy egy ügyességi versenyre invitálták a legényeket ami alapján kiválasztották a pünkösdi királyt aki a többieket vezethette, és aztán hivatalos volt a faluban minden lakodalomba, mulatságba, és ünnepségre attól függően mennyi ideig tartott királysága, ami lehetett egy hét vagy akár egy év is.

Pünkösdi királynéjárás
A Dunántúlon volt jellemző, hogy négy nagyobb leány körbevitt a falun egy kisebb ötödiket, aki a legszebb volt és a legkisebb lakója. Énekeltek, körbejárták a királynét a nagyobbak és termékenységi mondókákat mondtak neki. Minden háznál összegyűjtötték a jókívánságokat, később adománygyűjtéssel párosult népszokássá vált.

Pünkösdölés
Ekkor a pünkösdi király és királyné páros kíséretével együtt, zenélve táncolva körbejárták a falut, adománygyűjtés céljából is.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Pénzért és kis tojásokért cserébe jártak a fiuk házról házra, úgy hogy egyikőjüket egy szalmával kitömött nadrágba öltöztették társai török basát utánozva.
A szintén legények hagyománya a pünkösdi rabjárók a kik a lábuknál összeláncolva mennek a lányos házakhoz körbe a faluban azzal a kéréssel „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”. Ők is ajándékokkal tértek haza a nap végén.
Ugyanígy a borzajárás során is körbekísérnek egy legényt aki bodzából készített köpenyt visel, táncolva énekelve járják a házakat.

A kikapcsoló közösségi programok után pedig nincs is jobb egy terebélyes lombkoronájú fa alatt, egy jó könyv társaságában megpihenni. :)

 

Feltöltötte: Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.