A szappan története

Kicsi és kerek, nagy és szögletes, virág- vagy mézillatú, rózsaszín vagy éppen zöld. A szappan a legősibb mosó- és tisztálkodószer, már az ókorban is használták. És bár azóta a trónjára törtek a tusfürdők és a mosóporok, nem sikerült kiszorítaniuk a piacról. Járjon velünk az illatos kis tárgy nyomában!

Maga a szappan szó a rómaiaktól ered, akik egy szapo nevű anyaggal tisztálkodtak, vagy a keltáktól, akik állati zsiradékból és növényi hamuból készített terméküket szaipónak nevezték. Az Ótestamentum említ bizonyos fullerszappant, ami növényi hamu és víz, illetve fullerföld keveréke. Más krónikások kecskezsírból és hamuból készített mosdószerről számolnak be.

A rómaiakat a fürdőzés nagy művészeiként ismerjük. Hideg-meleg vizes medencékkel, gőzkamrákkal és napozóteraszokkal beépített hatalmas fürdőik a társadalmi élet központjai voltak. A mosakodáshoz pedig szappant használtak. Galenus római orvos a második évszázadban a szappannak testmosási célra való alkalmazásáról írt; egy évszázaddal később már szappan-samponról, kereskedelmi saponariusról és szappanfőzésről is olvashatunk. Noha a fürdők a római birodalomban nagyon népszerűek voltak, a szappan viszonylag lassan terjedt el. Talán azért, mert külleme és szaga akkor még egyáltalán nem volt vonzó, hiszen állati zsírból nyers alkáliákkal főzték. Inkább tisztítottak és mostak vele. Az egyiptomi szappanok olajból és hamuzsírból készültek, folyékony állagúak voltak.
A mai értelemben vett szappan első biztos említése 385-ből származik. 800 táján már általánosan elterjedt a szappanfőzés: faggyút és hamuzsírt főztek össze nagy üstökben. A keményebb állagú szappan az arab világhoz fűződik, itt készítették először olívaolajból és fahamu lúgjából. A 9. században még Arábiából, Perzsiából és Indiából szállították a szappant Európába, majd  i.sz. 1000-ben  itt is megindult a szappan ipari gyártása a Földközi-tenger vidékén. Az üzemek környékén szörnyű szag terjengett a felhasznált állati zsiradékok miatt. A középkori szappan kicsi és kerek volt, különféle gyógynövényeket kevertek bele, így a színe barnává vált. Az emberek régen a patikushoz jártak szappanért.  Magyarországon a szappan, akárcsak a fűszer, úri körökben lett elsőként kedvelt, még a 18. században is vagyonokat fizettek érte.  A növényi olajból készült szappan elterjedése William Hesketh Lever angol iparos nevéhez fűződik, aki 1886-ban alapította meg szappangyárát. Lever szappanja sokkal kellemesebb illatú, jobban habzó és olcsóbb is volt, mint a faggyúszappanok.

A legősibb recept: a szíriai színszappan

Ez a szappan 2000 éves történelmet tudhat maga mögött. Sok modern szappan atyjának tekinthető, mint például a marseille-i, az olasz szappanok vagy más mediterrán szappanok. Észak-Szíriából származik az antik Aleppo városából. A szappanfőző mesterek tudása nemzedékről nemzedékre száll, évről évre ugyanolyan módszerrel készítik az eredeti, ősi recept szerint.
A tradicionális eljárással készült aleppo szappan több mint 2000 éve felfőzéssel készül. A hagyományos gyártási folyamat és a tisztán növényi eredetű alapanyagok teszik kiváló minőségűvé. Kézzel készítik, kézzel formázzák, kézzel nyomják rá a gyártó pecsétjét.

A szappanfőzés ideje a téli hónapokra esik. A szappan készítését az olívabogyó gyűjtésével kezdik november elején. Az alapanyagokat (lúg, víz, olívaolaj és babérlevél ) nagy üstben, nagyon lassú tűzön főzik több napon keresztül. A nátrium hidroxid a lúg, ami szétválasztja a fenéklúgot a színszappantól. Ezt a procedúrát szaponifikációnak hívják. A kicsapodó szappan a lúg fölé kerül (színszappan), babérolajat adnak hozzá és rekeszekbe öntik a szappantésztát. (A végtermékben a nátrium-hidroxid aránya 1:1000-hez, vagyis csupán 0,001 mg! ) Babérolaj hozzáadásával lesz a szappan még értékesebb. Kihűlés után kézzel téglalap formára darabolják, majd pecsételik és egy évig piramis alakban egymásra helyezve speciális kamrákban jól kiszárítják. Minél tovább tart a száradási időszak, annál értékesebb és jobb minűségű lesz. Az eredeti zöld szín a száradás során  fokozatosan sárgává, majd barnává válik. Hatása rendkívül sokoldalú: támogatja a bőr öngyógyító funkcióit, javítja a bőr lélegzését, növeli hidratáltságát. Alkalmas irritált felületekre is, mint ekcéma, allergia, pikkelysömör, neurodermatitis. Használható arcra, testre, hajra és érzékeny bőrre egyaránt. Ezzel a technikával készült szappanokat itt találod.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük