Illatok a régmúltból

Mi magyarok sok mindenben élen járunk/jártunk, nincs ez másképp a parfümök terén sem. Az első, modern értelemben vett parfümnek I.Károly felesége Erzsébet igényei által készített Hungary Water, azaz Magyar Királyné Vizenevű kölnit nevezhetjük. Sok helyen a The Queen of Hungary’s Waterként emlegetett kölni volt az első alkohol tartalmú parfüm Európában, a XIV. században használta a királyné. “Természetesen” a parfümöt elnyelte a történelem vihara, nem tudható, hogy ki készítette, összetevői között lehetett a rozmaring, levendula, menta, zsálya, majoránna, narancsvirág és citrom. A legenda szerint V. Károly francia király is, aki igencsak lelkesedett az illatokért, kapott pár üveggel. Egészen az Eau de Cologne megjelenéséig (XVIII. századig) a Magyar Víz igen népszerű volt Európában, sőt, nem csak mint illatosító használták a gyógynövény alapú parfümöt, hanem orvosságként is ajánlották, belső (!) fogyasztásra borral, vodkával keverve:)

Sokan megpróbálták újrakeverni a legendás illatot, igazából nem nevezhetnénk bonyolult kompozíciónak, sőt mi magunk is kipróbálhatjuk a Florascent mono illataival, hogy milyen illatfelhő lenghette be anno a királyi udvart. A fő alkotóelemek egyike a levendula, mely maga a tiszta, friss illat. A borsmenta egy kis pezsgést kölcsönöz az illatnak, a muskotályzsálya enyhén fűszeres illata nyugtató hatású. Narancsvirág, mely egyszerre tiszta és érzéki illatú, mely nyugtat és izgat is egyszerre. Igazi jolly joker parfümösszetevő, mindkét nem számára igazán jó választás, nem csoda, hogy a legendás Királyné Vize parfümbe bekerült. Végül kell egy nagy adag citrom is az összetevők közé, hiszen ekkoriban az illatosítás maga volt a közérzetjavítás, frissítés is, és nincs friss illat citromnélkül. A bergamott után a másik legnépszerűbb parfümalapanyag, melyet előszeretettel használnak fel fejjegyként.

Szerencsére manapság a parfümöt nem a testi higiénia hiányát jelző szagok elfedésére használjuk, nem úgy mint XV. Lajos udvarában, ahol francia kegyencnők és udvarhölgyek vödörszám locsolták magukra a szagosvizet mosakodás helyett. Állítólag Madame Pompadour különösen kedvelte a “portugál vizet”, melynek összetevői a narancs, citrom, bergamott és a rózsa volt. A bergamott nagyon izgalmas citrusos jegy, kissé fűszeres, kesernyés, és kevésbé savanykás, mint a citrom. Rendkívül jól használható az illata virágos jegyekkel, mint például a rózsa.

Napóleon és Josephine francia uralkodók is hatalmas parfümrajongók voltak. Napóleon csak maga literszámra hozatta a kor slágerét, az eau de Cologne-t, melyben szó szerint fürdött. Az Eau de Cologne-ban citroom, narancs, bergamott, mandarin, lime, grapefruit és neroli olajok esszeciája volt keverve levendulával, rozmaringgal és jázminnal. Minden hónapban 60 üveg extra jázminkivonatot használt el, melynek csak unciája vagyonokba kerül még ma is. Ajázmin az egyik legszebb illatú virág, illata bódító, krémes és édeskés. Illata élénkítő hatású, kifejezetten hangulatjavító, másrészt afrodiziákumként is ismert. A jázmint bátran keverhetjük más virágillatokkal illetve alapjegyekkel, mint a pézsma vagy a szantál. Felesége, Josephine császárné oly annyira szerette az erőteljes illatokat, hogy egyes ruhadarabjai és hálószobája halála után 60 évvel is illatszereitől illatoztak. Kedvence a pézsma mellett a vanília, fahéj és szegfűszeg volt, így már érthető, hogy e fűszerbombától miért is illatozott oly erőteljesen a császárné budoárja. Kifejezetten izgató illataromák, a vanília édessége, a fahéjédesen fűszeres aromájával a szegfűszeggel igazi illatorgiát eredményez.